Amikor Oroszország is az ISIS célpontjává vált

Egy korábban Kirgizisztánból Oroszországba vándorolt fiatalember hajtotta végre a 15 ember életét követelő metrórobbantást egy évvel ez előtt Szentpéterváron.

2017. április 3-án hatalmas robbantás rázta meg a szentpétervári metró vonalát: a Szennaja Ploscsagy és a Tyehnologicseszkij Insztyitut megállók között hozták működésbe a bombát, amely összesen 15 ember halálát okozta: heten azonnal, míg nyolcan a sérüléseik következtében később haltak meg, a detonációban pedig közel ötvenen megsérültek. A szerelvény harmadik kocsijában elrejtett bombát az elkövető, Akhbarzon Dzsalilov mobiltelefonjával robbantotta fel, aki a merényletben önmaga is életét vesztette. Azonban a szerelvény nem állt meg a két állomás között, csak a következő megállónál, ezzel a döntéssel több ember életét is megmentették, hiszen így jóval könnyebben tudták kimenteni az embereket, mintha az alagútban maradt volna a metró.

A Rosszija24 hírtelevízió nem sokkal az eset után arról számolt be, az elkövető egy másik bombát is elrejtett, de azt a Ploscsagy Vossztanija állomáson hatástalanították. Ennek a pokolgép nagyjából háromszor akkora robbanóereje (nagyjából egy kilogramm trotilnak megfelelő) lett volna, mint amelyiket működésbe hozták, ezáltal sokkal nagyobb pusztítást és minden bizonnyal még több emberéletet követelhetett volna – ám szerencsére még időben hatástalanították. A szentpétervári metrókat a 14 óra 40 perckor bekövetkezett robbantást követően azonnal lezárták.

Az elkövető egy 22 éves, kirgiz születésű, üzbég férfi volt, aki 2011-ben költözhetett Szentpétervárra a szüleivel. Az orosz városban szusi étteremben és autószerelőként dolgozott, majd 2017 februárjában tért vissza Kirgizisztánba. A közösségi oldalakon létrehozott profilja szerint pedig iszlám, modern zene és harcművészetek iránt érdeklődött. A muszlim fiatalember nem vallotta magát radikálisnak, és máig nem tudni, pontosan miért hajtotta végre a merényletet. A történteket az Iszlám Állam bosszújának szokás titulálni, mert Oroszország korábban beavatkozott a szíriai polgárháborúba, amivel az ISIS területeket veszített – erre válaszként az Iszlám Állam nyílt hadüzenetet küldött az oroszoknak, a robbantással pedig azt jelezte, hasonlóan fontos pont a szervezet számára már az orosz város is, mint Párizs, Berlin vagy London.

A merénylet idején Vlagyimir Putyin is Szentpéterváron volt, ahol a fehérorosz elnökkel, Alekszandr Lukasenkóval tárgyalt. Szakértők szerint azért is időzíthették erre a napra a támadást, hogy ezzel jelezzék, Moszkvával ellentétben Szentpéterváron végre lehet hajtani egy robbantást, ráadásul az orosz elnök szülővárosáról van szó.

Szentpétervár polgármestere a terrorista támadást követően háromnapos gyászt hirdetett, Putyin még aznap éjjel virágot helyezett el a Tyehnologicseszkij Insztyitut megálló bejáratánál. A világ számos vezetője, így Donald Trump amerikai elnök, és Angela Merkel német kancellár is részvétét fejezte ki a történtek miatt – ugyanakkor például Németországban a brandenburgi kaput nem festették orosz színekre, amit azzal indokoltak, hogy nincs testvérvárosi kapcsolat Berlin és Szentpétervár között.

Megjegyzés hozzáadása