Berlinben megvitatták az Ukrajnai magyar és román kisebbségek helyzetét

Április 18-án Berlinben a baloldali párt (Die Linke) székházában az európai politikai helyzet megvitatására került sor, különös figyelmet fordítottak Ukrajna nemzeti és nyelvi politikájának helyzetére. A vitában részt vettek a Bundestag több képviselője a baloldali párttól, valamint történészek, újságírók, a Die Linke aktivistái.

A fő felszólaló Milán Márkesz Berlini kutató volt, aki bemutatta „A román és magyar kisebbségek kényszerített ukránizálása az Ukrán Szovjet Köztársaságban 1940-1950-es években” című jelentést.  Beszédében Márkesz úr történelmi példákon bemutatta az elnyomások gyökereit és következményeit, amelyeknek ki voltak téve és ki vannak téve most is -a kutató szerint- a magyarok és románok, amelyek a mai Ukrajna területén laknak. A megbeszélésen részt vettek Andrej Hunko – a német parlament képviselője, kollégája Heike Hansel, osztrák történész Wilhelm Langtaler, a németországi magyar közösség képviselője Max Szabó, valamint a Rosa Luxemburg alapítvány (a Die Linke part alapítvány) munkatársa Delheim Judit.

A vitát moderálta Franciszka Lindner német újságíró.

Jellemezve a mai Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzetét, Milán Márkesz elsősorban arra a helyzetre hívta fel a figyelmet, amely az új nyelvi törvény elfogadását követően alakult ki (Ukrajna parlamentje 2017-ben fogadta el). Az említett dokumentum szerint, a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák: magyar, román, ruszin, orosz és más nyelveken, teljes mértékben át fognak térni az ukrán nyelven történő tanításra. A tanulmányának történelmi részében Márkesz a Szovjet Ukrajna politikáját elemezte az 1939-es Molotov-Ribbentrop-egyezmény után csatolt területeken élő magyarok és románok szemben.

Megjegyzés hozzáadása