Hiába lőnek dupla annyit, szaporodik a vaddisznó – Nem véletlenül terjed most az afrikai sertéspestis

Csongrád megye – 20 éve 38 ezer vaddisznót lőttek Magyarországon a vadászok, 2016-ban már több mint 131 ezret, és így is szaporodik az állomány, ennek az afrikai sertéspestis sem fog keresztbe tenni. A betegség miatt elrendelt korlátozások nyomán viszont a hazai sertéságazat kárát több milliárd forintra becsülik.

Hat hete, április 21-én jelentették be, hogy egy Heves megye területén talált vaddisznótetemben a laborvizsgálat kimutatta az afrikai sertéspestis vírusát. Azóta hat településen tizenegy fertőzésben elpusztult vaddisznót találtak, Gyöngyös területén három különböző időpontban hármat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az érintett Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken kijelölte a fertőzött területek határait. Meg akarják előzni, hogy a járvány, amely most kelet felől érkezve fél Európában már jelen van, házi sertésekre is átterjedjen nálunk.

Az állattartó telepekre normális körülmények között sem lehet bemenni csak úgy az utcáról, fertőtlenítés, ruhacsere nélkül. Most még szigorúbbak a szabályok. A Nébih végigjárja az állattartókat, ellenőriz. Fertőzöttnek minősített területről nem lehet kivinni sertést, sem bevinni oda. A hivatal a honlapján külön fejezetben közli a legfrissebb híreket, legfontosabb információkat a betegségről.

Hónapokig fertőzőképes

A vírus a vaddisznón és a házi sertésen kívül más állatra, emberre nem veszélyes, viszont nagyon ellenálló. Nem hőkezelt húsban – akár szalámiban is – hónapokig fertőzőképes marad. Jelenléte nagy gazdasági kárt okoz. Miután a járvány Magyarországon is felbukkant, jó néhány ország nem vásárol magyar sertéshúst. Ez az ágazatnak az országos főállatorvos szerint mintegy 11 milliárdos veszteséget jelent, a Hússzövetség szerint ezt korai megbecsülni.

A Nébih az érintett területeken megtiltotta a társas vadászatokat, és az egyéni vadászatot is feltételekhez köti. Fertőzött helyről élő vagy elejtett vaddisznót, annak húsát nem szabad kivinni. Minden lelőtt vagy elhullott példányból mintát vesznek. Ez pedig nem lesz könnyű munka, mert nagyon sok a vaddisznó Magyarországon, és ahol tudnak, vadásznak rá.

Több mint 130 ezer példányról tudunk

Az állomány méretét rendre alábecsülik. Ami biztos: az országos vadgazdálkodási adattár szerint 1997-ben 38 ezer 126 példányt lőttek le Magyarország területén a vadászok. 2000-ben már 67 ezer 745-öt, 2016-ban pedig 131 ezer 445-öt. Ezzel együtt is nő az állomány. És ahol nagyobb a „népsűrűség”, ott a betegség is könnyebben terjed.

Nincs ellenségük

– Nagyon szapora állat, és minden környezeti változás neki kedvezett az utóbbi évtizedekben – mondja Gémes László, az Országos Magyar Vadászati Kamara Csongrád megyei szervezetének elnöke. – Régen úgy volt, a kocák februárban fialtak, és 3-4 malacot neveltek föl. Most két év alatt háromszor is fialnak, 6-8 malacot. Természetes ellenségük nincs, talán a sakálok néha elkapnak egy-egy malacot. Egyre több lett a nekik kedvező, sűrű terület. A szemük, fülük nem olyan jó, de a szaglásuk kiváló, messziről megérzik az embert, és csak éjjel jönnek elő a sűrűből. Az a véleményem, az afrikai sertéspestis sem fogja megállítani ezt a szaporodást. Ezzel a betegséggel – legalábbis, ami a vaddisznóállományon belüli jelenlétét illeti – meg kell tanulnunk együtt élni.

Szendvics is lehetett

A betegség úgy kerülhetett Heves megyébe, hogy egy migráns vagy vendégmunkás eldobott egy szendvicset, amelyben benne volt a vírus, azt megtalálta, megette egy vaddisznó: Nagy István agrárminiszternek ez a kijelentése bejárta a hazai sajtót és a közösségi oldalt. Minősítették blődségnek, és kerestek észszerű magyarázatot arra, miért a már fertőzött kárpátaljai, romániai területektől viszonylag messze találták az első elhullott állatot. Az afrikai sertéspestis vírusa természetes úton, a vaddisznók révén lassan, évente 20–100 kilométert halad. Ám illegális állatszállítmánnyal vagy fertőzött jószág húsából készült élelmiszerrel eljut bárhová. Szardínia szigetére is bekerült valahogy 40 éve, azóta sem tudják elpusztítani. A szakma szerint sem zárható ki, hogy a határ túloldaláról behozott, eldobott, sertéshúst is tartalmazó étel okozhatta a Heves megyei fertőzést. Azt nem tudják megmondani, ki lehet a felelős.

Megjegyzés hozzáadása