Világszínvonalú lézeres berendezések működnek Szeged határában: egy éve volt az ELI első munkanapja

Szeged – 2014 februárjában tették le az ELI lézeres központ alapkövét, és a kutatók pontosan egy éve vették birtokba az épületkomplexumot. Három lézerrendszer már ,,üzemi fordulaton” működik, és dolgoznak az első külföldi tudóscsoportok is.

Mozgalmas évet tudnak maguk mögött a szegedi lézeres kutatóintézet munkatársai, egy éve, június 12-én töltötték első munkanapjukat az ELI-ALPS új épületkomplexumában. Azóta már három lézerrendszert üzembe helyeztek – amiket továbbiak követnek –, s ezekkel az ELI-s kutatók mellett külföldi felhasználók is végeznek tudományos kísérleteket.

Jelenleg több mint 270-en dolgoznak a kutatóközpontban, év végére ez a szám elérheti a 300-at. Ebből több mint 150 fizikus, mérnök, közülük 40-en a világ 16 országából érkeztek.

Az ELI az első, nagy teljesítményű lézereken alapuló civil kutatói létesítmény, amely európai együttműködéssel és a nemzetközi tudományos közösség részvételével jön létre. A három lézeres kutatóközpontot Magyarország, Csehország és Románia azonos időben, egyeztetett kutatási stratégiával hozza létre. Ezek közül a magyar beruházás tart legelőrébb, Szegeden lehetett először „élesben” lézerrel kísérletezni.

Az ELI a világ első olyan létesítménye, amely a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett teszi lehetővé. Szegeden a főépület stabilitását 819 cölöp biztosítja, ezek közül a leghosszabb 45 méter mélyre nyúlik. A kísérleti tereket a rezgésmentesítés érdekében „ház a házban” technológiával alakították ki, a szennyeződésmentes tiszta terekben a hőingadozás is legfeljebb 0,5 Celsius-fok lehet.

– Munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy a hozzánk érkező kutatók számára biztosítsuk a kísérleteikhez használni kívánt csúcstechnológiát képviselő lézereket, és zavartalanul dolgozhassanak azokkal – mondja Lehrner Lóránt. Az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője bízik abban, hogy a Szegeden végzett alapkutatások olyan eredményekhez vezetnek majd, amelyek áttörést hozhatnak egyebek mellett a fizika, a biológia, a kémia vagy az orvostudomány területén.

Osvay Károly kutatási technológiai igazgató elmondta, egy-egy külföldi csoport a tervezett kísérlettől függően általában 1–4 hetet tölt a kutatóintézetben. Miután végeztek, az itt kapott nagy méretű digitális adathalmazzal hazautaznak, azt kiértékelve levonják a következtetéseket. És jellemzően magas színvonalú tudományos folyóiratokban publikálják az így kapott eredményeket.

– Eddig tart az alapkutatás. Ezt viszik tovább az alkalmazott kutatást végzők munkájuk során, ezt követően születhet kézzelfogható, a mindennapokban használt új termék, eszköz vagy fejlesztés – hangsúlyozza az igazgató.

Megjegyzés hozzáadása